Beköszöntő

BB A magyarság nem csak a Kárpát-medence egész területén van jelen. Milliónál is többre tehető azoknak a száma, akik a történelmi ország területén kívül élnek. Nagy részük az elmúlt egy-két évszázadban emigrált szülőföldjéről politikai, vagy gazdasági okok miatt. Ám van egy nagy magyar népcsoport, amely a Keleti-Kárpátok és a Szeret folyó közti vidéken él, amely őshonos lakója a térségnek, Moldvának: ők a moldvai magyarok.

Hogy mióta élnek Moldvában, arról megoszlik a történészek véleménye. Azt tudjuk, hogy székely kivándorlók folyamatosan gyarapították lélekszámukat. Legtöbben éppen a madéfalvi veszedelem, a Siculicidium (1764) után. (Már ennek is 250 éve!) Ők alkotják az ún. székelyes faluk népét. Katolikus vallásuk megkülönbözteti őket a környékbeli ortodox románoktól, és a katolikus vallás őrizte meg őket a románságba beolvadástól. Néhány százezres csoportjukból 60-80 ezren még őrzik magyar anyanyelvüket, egy nyelvújítás előtti magyar nyelvet. Történészek sora foglalkozott eredetükkel, néprajzosok, zenekutatók és nyelvészek sokasága különleges vonásokat őrző kultúrájukkal, nyelvükkel. A középkor néhány századát kivéve nem éltek a magyar Szent Korona fennhatósága alatt. Szorosabb kapcsolatuk Magyarországgal a 19. század közepétől indult. Soraikból származó, a csoport érdekeit kifejezni tudó értelmiségi ember alig került ki közülük.

A moldvai magyarok élete, mindennapjai máig alig ismertek a szélesebb közvélemény előtt. Iskolai tankönyveink nem nagyon emlékeznek meg róluk.

Ezen a helyzeten kívánt és kíván változtatni a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, amelyet 1990. szeptember 27-én jegyzett be a Fővárosi Bíróság. Az Egyesület alapszabályban is megfogalmazott célja ezért, hogy 1.) segítse és összehangolja a moldvai magyarok történelmével, néprajzával, ami életével és sorsával foglalkozó kutatók és pedagógusok tevékenységét, 2.) minél szélesebb körben tegye ismertté a moldvai magyarok kulturális értékeit, életük mai körülményeit és gondjait, 3.) és segítse a moldvai magyar közösségekkel való kulturális, vallási és emberi kapcsolatok kialakítását.

A moldvai magyarokat támogató, később létrejött intézményekkel, egyesületekkel karöltve próbáljuk vállalt feladatainkat ellátni, érdekeiket megfogalmazni és megvalósulásukat elősegíteni. Tagjaink között nem csak kutatók (történészek, néprajzkutatók, zenekutatók, irodalomtörténészek, nyelvészek) vannak, hanem a legkülönfélébb foglalkozású fiatalabb és idősebb, aktív és nyugdíjas korú ember. Ami összeköt bennünket, az őszinte segíteni akarás, a moldvai magyarok magyarként való megmaradásának szolgálata.

Az Egyesület névadója Lakatos Demeter (1911-1974), Szabófalván élt csángómagyar költő, akinek költészete sajátos értékeket hordoz. Különlegessége, hogy moldvai magyar tájnyelven írott gondolatait romák betűkkel tudta csak leírni, hiszen magyar anyanyelvű iskolák hiányában nem tudott magyarul írni és olvasni. Összegyűjtött, sajátos hangulatú verseit, amelyekben a szülőföld szeretetét, életképeket énekelt meg, Egyesületünk több kötetben megjelentette.

Hamarosan 25 éves fennállását ünnepli az Egyesület. Negyedszázados működésünk ideje alatt számos programot bonyolítottunk le: szerveztünk konferenciákat, filmvetítéseket, adtunk ki könyveket, társasjátékot, előadásokban és kiállításokban népszerűsítettük a moldvai magyarok kultúráját, támogattuk és támogatjuk a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló diákokat . Csángó Tükör címmel folyóiratot jelentetünk meg. S ezt kívánjuk tenni a jövőben is: folytatni Petrás Incze János, Domokos Pál Péter, Benda Kálmán és Jáki Sándor Teodóz OSB tevékenységét.

Ebben a munkában minden jószándékú ember tud segíteni: látogathatja rendezvényeinket, vásárolhatja a moldvai magyarokról szóló kiadványokat, támogathatja a Magyarországon tanuló moldvai diákokat azzal is, hogy tagjaink közé lép! Szeretettel várunk mindenkit!


2013. Karácsonyán
egyetemi tanár, néprajzkutató, elnök