countryside1.jpgcountryside2.jpgheader_ld.jpg

Lengyel Gyula titkári beszámolója az egyesület 2013. évi tevékenységéről

Kedves Mindnyájatok! Először is mindenkinek boldog újévet kívánok.

Lengyel Gyula - titkar és Barna Gabor - elnokMost bizonyos értelemben rendhagyó titkári beszámolót fogtok hallani. Miután az elmúlt években nem volt megtartva, így kénytelen vagyok bizonyos szempontból egy történelmi áttekintéssel kezdeni beszámolómat.

2010-ben, mikor szeretett Péterünk itt hagyott bennünket, akkor úgy nézett ki, hogy vége az Egyesületnek. Emlékszem milyen tanácstalanul ültünk a Corvin téren Csoma Gergellyel, hogyan tovább kérdeztük egymástól, s nem tudtuk a választ. Van-e értelme folytatni, s kivel? Erre néhány hét elteltével Kovács Ákos adta meg a választ, azzal, hogy mint egy ”buldog” szívós munkával összetoborozta a tagságot, de ezzel még igazából nem indult el semmi. Most jött a szervező munka neheze. Először is rendbe kellett tenni az Egyesület pénzügyi helyzetét. Ebben Szamossy Elemér és Kis Boáz végzett sziszifuszi munkát. Ezzel párhuzamosan Csoma Gergely szervező munkájának eredményeképpen stabilizálódott az Egyesület szervezetileg. Tampu Steliánt megválasztottuk titkárnak. Azzal az indokkal, hogy az lenne jó, ha egy csángókkal foglalkozó egyesület élén csángó állna. Ő egy évre vállalta a megbízást, mert szándékában állt haza költözni. Munkáját lelkiismeretesen látta el. Az Ő titkári időszaka alatt zajlottak a Lakatos Demeter emlék év eseményei. Ebben Csoma Gergely vitalitása és szervező ereje húzta az igát. Az Ő munkájának köszönhető a Magyarok Házában rendezett megemlékezés és a Lakatos Demeter emléktúra megszervezése és lebonyolítása 2011. őszén. Ezzel párhuzamosan Stelián közreműködésével jelentkeztek a keresztszülők a Naputánjáró társasjáték kiadásának szándékával. Minek utána ez sikeresen lebonyolódott. Steliánt, Tampu Ferenc követte a titkári poszton. Az Ő idején már tiszta volt az Egyesület, így lehetett pályázni. Ezt kihasználva a társasjáték második kiadására pályáztunk is az Elemérrel, s csodák-csodája nyertünk is. Ősszel amikor beköszöntött a pályázati időszak Elemérrel belevetettük magunkat a munkába és több pályázatot nyújtottunk be. Ezek 90%-a nyert is. E nagy munka meghozta az eredményt, mert újból felfelé ívelő pályára lépett az Egyesület. Közben történt egy, s más 2010. őszén bezárult a Corvin tér kapuja, új székhelyt kellett keresni. Mivel intézményi hátteret nem találtunk, így valakinek a lakását kellett megjelölni. Mivel senki sem jelentkezett így Én ajánlottam fel a lakásomat. Így már nyugodtan tudott működni az Egyesület. Mivel korábban bizonyos szempontból kicsit esetleges volt az egyesület működése, most jött el az idő ennek rendbetételére.

2013. januárjában nagy veszteség érte az Egyesületet, elhunyt Jáki Sándor elnökünk. Ennek kapcsán szeretném megjegyezni, hogy búcsúztatásán az Egyesület részéről csak néhányan vettünk részt. Ez azért szomorú mert úgy tudom Ő is alapító tag volt, tehát a kezdetektől tevékeny részt vállalt az egyesületi munkából.

Miután nem volt állandó helyiségünk az összejövetelek számára, így Kovács Ákosra hárult az a hálátlan feladat, hogy hónapról-hónapra biztosítsa a helyiséget. Ezt az időszakot Én a kalandozások korának nevezem.

Ebben az időszakban emlékeztünk meg az Arany Tízben elnökünkről. A rendezvényen kb. százan vettünk részt.

Februárban Domokos Mária tiszteletére tartottunk jubileumi ülést, melynek moderátora Iancu Laura volt.

Márciusban Fodor Katalin tartott előadást, s számolt be, hogy terepgyakorlatra Moldvába mennek.

Áprilisban tisztújító közgyűlést tartottunk, s ekkor született döntés arról, hogy ide költözünk.

Májusban Fodor Katalin és munkatársai számoltak be a moldvai útjukról és Laczkó Mihály barátunk tartott előadást.

Júniusban Harangozó Imre mutatta be az új könyvét és Tampu Feri tartott előadást.

Ebben a hónapban részt vettünk a Verőcén rendezett székely találkozón, melyen több tagunk is szerepelt.

A nyári szünet után szeptemberben megrendeztük az egri konferenciát, mely elsősorban Barna Gábor elnök úr érdeme, de tevékeny részt vállalt benne a tagság is.

Október a Petrás Emlék Út hónapja. Ezeken a rendezvényeken több százan vettek részt. Azt mondhatjuk sikeresek voltak.

Novemberben megemlékeztünk a tragikusan elhunyt Ferencz Éváról és első elnökünkről.

Decemberben hosszú küzdelem után ünnepélyes keretek között kiosztottuk a Lakatos Demeter Emlékérmeket.

Röviden ennyi történt. Valójában azonban sokkal több. A 12. évi pályázat eredményeképpen a Csángó Tükör „sínre került”, azt hittük, de nem. Azóta is problémás a megjelenése, jó példa a mai nap is. Még nincs előttünk a negyedik szám, s ezt nem menti semmi. Lehet hivatkozni erre-arra, de a lényeg, hogy egy lap szerkesztése és kiadása pontosabb és felelősség teljesebb munkát igényel.

Év közben, tavasszal kérdésként került elő, hogy ki fogja pótolni Jáki atyát a Kacsikai Búcsún. Ha Gyöngyösi Lajos barátunk nem érzi úgy, hogy a csángók nem maradhatnak magyar mise nélkül, akkor ez is elhal. Ő szervezte meg, hogy a Berszán atya elmenjen, s ezt a saját kocsijával meg is csinálta, és nem tartotta a markát.

Hasonló dolgokat tudok elmondani a Honlapról. Éveken keresztül minden taggyűlésen azt lehetett hallani, hogy jó lenne ha lenne. Az első adandó alkalommal megrendeltük. Ezután hosszú ideig csend, majd hosszas abajgatás után végre megszületett, de igazából nem működik. Itt is már az elején tartották a markukat, de még nem csináltak semmit.

Ezek a jelek azt mutatják, hogy az újjá alakulás során valami megroppant. Ennek megoldása a közösség feladata. Annál is inkább mert Én nagy célokkal vállaltam tavaly a titkári szerepet. Ennek az a lényege, hogy vissza kell nyúlni az előző, Halász Péter vezette egyesület időszakához, amikor a Lakatos Demeter Egyesület a nevéhez méltó módon megkerülhetetlen volt a csángó kérdésekben. Vajon hogyan érhetjük el ezt a szerepet? Sokat kell tenni, hogy minél szélesebb rétegek ismerjék meg tevékenységét, de hogyan lehetséges? Ehhez jó és bizalmi viszonyt kell kialakítani a sajtó különböző termékeivel és a médiával. Mit tettünk eddig? Erőfeszítéseink voltak, melyek bizonyos sikereket is hoztak. Például szoros kapcsolatot alakítottam ki a PAX TV-vel, hogy évente 4-5 csángó témájú filmmel jelentkezhetünk. Így készült el 2x30 perces film a Petrás évforduló eseményeiről. Sajnos lassan készült, mert a „dilettáns” felvételekkel technikailag kellett megküzdeni. Nem erre készültünk, mert az elnökünk azt ígérte, hogy az MTVA Vallási Szerkesztősége filmet készít Petrásról. Ugyanezért nem sikerült a Kossuth rádióval a kapcsolat, mert későn készült el az egri rendezvény meghívója.

Puskas Antal & Lengyel GyulaDe mi a teendő? Terveim között szerepel, hogy idén összehívjuk a csángókkal foglalkozó egyesületeket, szervezeteket, melynek célja egy közös program elfogadása, s ezt az Egyesületnek kell koordinálnia.

Ugyan ilyen fontos, hogy elismerjük a csángó kultúra és sors kérdések kiemelkedő személyiségeit, ezért remélem, sikerült hagyományt teremteni a Lakatos Demeter Emlékéremmel.

Sajnos nem mehetek el szó nélkül a keresztszülőkkel történt összeütközés mellett. Először is minden egyesület egyenrangú, nincs alá és fölé rendeltség. Éppen ezért nagy törést okozott bennem, az utasítási hangnem, melyet velünk szemben használtak a Karácsonyi rendezvényük előtt. Csak nagy nyomásra mentem bele az utalásba. Ezek az események a mai napig hatnak.

Koka Rozalia, Barba Gabor es Lengyek Gyula